Bőrünk típusát, minőségét örökletes tényezők is befolyásolják. Általánosságban elmondható, hogy a normál bőr az adott embertípusnak megfelelő pigment tartalmú, a testtájainknak megfelelően szőrzettel fedett, sima, bársonyos tapintatú, feszes és tompa fényű.
Más jellegzetességekkel bír a csecsemő, a kisgyermek, a serdülő, a felnőtt és az idős ember bőre. A problémás bőrtípusok közül a leggyakrabban előfordulók a száraz bőr, a zsíros bőr, valamint e két típus kevert formája, az úgynevezett "kevert bőrtípus". Személyi tisztaságunk megőrzése során szükséges, hogy tájékozottak legyünk a helyes bőrápolás alapvető kérdéseivel. Alapvető, hogy más kozmetikumokat kell választani a száraz bőrtípusú embernek, és más típusú készítményt azoknak, akiknek arcbőrük zsírosabb. Az igen száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére szakorvosi tanácsot, kezelési javaslatot kell kérnünk. A zsíros bőr kezelése során pedig gondolni kell az anyagcsere és a hormonális viszonyok oki összefüggéseire is.
Bőrápolásunk során, ha a külsőleg alkalmazott és szabadon vásárolható kozmetikumokkal nem tudunk kedvező hatást elérni, akkor a szakorvos tanácsát kikérve, esetleg az általa javasolt gyógyszeres terápiát alkalmazva kell megpróbálnunk kilábalni a bőrbetegségből.
A száraz bőrtípus a legtöbbször öröklött jegyek egyike. Már a születéskor látszik, hogy a bőr apró lemezekkel hámló, kissé fénytelen, ráncos. A szemöldökszéli részeken hiányoznak vagy igen gyérek a szőrszálak. Az alsó szemhéjakon kettőzött redők láthatók. A térd- és könyökhajlatokban gyulladt, néha heves viszketést kiváltó bőrfelszínek keletkezhetnek. A száraz bőr általában nem csupán egy tünet, hanem több tényező befolyásolta állapot. Az említett genetikai adottságokon kívül a probléma jelentkezésekor sokszor az immunrendszer zavara is észrevehető. Gyakoriak a felső légúti hurutok, a legkülönbözőbb érzékenységek fellépése (virágpor, ételallergiák, vírusfertőzések stb.), kialakulásai. E személyek igen érzékenyek a lelki megrázkódtatásokra, a stresszhatásokra is. A környezeti ártalmakat igen nehezen viselik el.
A probléma felismerése nem nehéz. A száraz bőrbe könnyen felszívódnak, és bekerülhetnek a szervezetbe a nemkívánatos elemek és kémiai ingert kiváltó vegyi anyagok. A száraz bőrre lehetőleg a legkevésbé izgató testápolót vagy a mosakodó szappant alkalmazzuk. Fontos, hogy az esetleges étel kiváltotta érzékenységet is ismerjük. Ha szükséges, allergológiai vizsgálatokkal pontosan meghatározhatók a fokozottan kerülendő vegyi anyagok, ezáltal pedig nagyban kiküszöbölhetővé válnak a fennálló problémák.
Ahhoz, hogy a bőrünk minél tovább egészséges, fiatalos maradjon, ápolásánál mindig egyedi tulajdonságaiból és aktuális állapotából kell kiindulni. A bőr típusa az életkor előrehaladtával módosulhat, mindemellett az időjárás, az évszakok, az egészségi állapot és a táplálkozás is befolyásolják a bőr szükségletét.
Aki ugyanúgy krémezi az arcát télen-nyáron, bizony ne csodálkozzon, ha gond lesz a bőrével. A nyári kánikulában a fokozott verejtékezés miatt sokkal kevesebb a bőr krémigénye, mint egyébként. A nagy hőségben inkább a termelődő felesleges „krém” jelent problémát. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek ilyenkor az alkoholmentes arctonikok, a növényi frissítő arcpermetek. A tonikkal átitatott vattapamacs segítségével bármikor letörölhető az arcról, homlokról a nem éppen esztétikus veríték. Ám a hidegebb, szelesebb hónapokban a bőrtípusok többsége már egyre inkább igényli a krémet. A fűtőtest és a hideg szárító hatását, a nedvességet is megőrző zsírosabb, értékes növényi olajokat is tartalmazó krémekkel lehet ellensúlyozni.
A melegebb időben az orr, áll, homlok vonalában túltelítődött pórusok könnyen begyulladhatnak, ezért bizonyos időnként érdemes óvatosan kitisztítani azokat. Először 10 perces gyógynövényes gőzöléssel vagy borogatással puhítsuk fel a bőrt, aztán a két mutatóujj közé fogott tiszta zsebkendővel nyomjuk ki a pórusok tartalmát. A mitesszerek, pattanások eltávolítását azonban mindenképpen jobb szakképzett kozmetikusra bízni. A tisztítást követően ne felejtsük el tonikkal vagy összehúzó hatású gyógyteával (diólevél, cickafark, hársfavirág) áttörölni az arcot. Ilyenkor pakolással is javíthatjuk a bőr állagát.
A napi bőrápolás leglényegesebb s egyben kihagyhatatlan része kellene, hogy legyen az esti arctisztítás. Akinek egészséges a bőre, az esténként nyugodtan moshatja az arcát is szappannal, amely mint enyhe peeling, nemcsak a szennyeződéseket távolítja el, hanem leoldja az elhalt szarusejteket is, és ezáltal bársonyosan simává teszi a bőrt. Természetesen a szappanhabot kellemesen meleg vízzel alaposan le kell öblíteni, s ha ezt követően a bőr húzódik, feszül, megfelelő krémmel be kell kenni.
Aki arctejjel, tisztítókrémmel távolítja el a sminket, a szennyeződést a bőréről, az feltétlenül használjon arcvizet is. Az arctejek bőrlégzést gátló paraffinolajat is tartalmaznak, amit jobb eltávolítani a bőrről. Az esti tisztálkodás alkalmával a vérkeringést is stimulálni lehet. Puha kefécskével körkörösen átmasszírozhatjuk a bőrt, majd előre elkészített gyógynövényfőzettel (citromfű, kakukkfű, hársfa stb.) leöblíthetjük.
A bőr legfelső rétegének, a szarurétegnek a sejtjei hidrofil tulajdonságúak, azaz víz hatására megduzzadnak, míg száraz környezetben kiszáradnak. A bőr külső zsírozását lényegében a szétbomló szarusejtekből képződő ún. “szaruzsír” és a verejték biztosítja.
A tusfürdők, habfürdők gyakori használatával kimeríthetjük a bőrt védő lipidréteg utánpótlását, s ezáltal lehetővé válik, hogy a nedvességet megkötő egyéb anyagok is kioldódjanak a szarurétegből. A túl sok napfény is szárító hatású, mert a sugarak hatására fokozódik a vízleadás. A “ne szárítsd ki a bőrödet” intelem azonban nem csak a száraz, vízhiányos bőrű egyénekre vonatkozik. A zsíros bőrűeknek (különösen, akiknek kemény koleszterines faggyúdugaszok, mitesszerek találhatók a pórusokban) sem árt az óvatosság. A bőrfelszín túlzott kiszárítása kedvez a pattanások kialakulásának. Az elszarusodott pórusnyílásokon a faggyú ürülése gátolttá válik, s könnyen begyullad.
Ésszerűen tisztálkodjunk! Az enyhén lúgos szappanok kiválóan leoldják a szennyeződésekkel az elhalt szarurészecskéket is a bőrről, s az frissé, puhává válik. Akinek a mosakodás után fél órával is húzódik a bőre, az hidratáló krémmel, testápolóval, szükség esetén zsírosabb krémmel feltétlenül kend be.
A kiszáradt bőrnél az elhalt hámsejtek felszaporodnak a bőrön, ezért a bőr érdessé válik. Ezt a réteget időnként tanácsos peelinggel eltávolítani. A bőr dörzsölésére javul a vérkeringés, könnyebben eltávoznak a szennyező anyagok, a bőr puhává válik. Ne akarjunk gyorsan lebarnulni, s kerüljük a tűző napot, a bőrnek időre van szüksége ahhoz, hogy a saját védelmét kialakítsa. A napozást követően tusoljuk le a bőrt és kenjük be testápolóval.
Aki túl kevés folyadékot iszik, annak a szervezetében nemcsak a salakanyagok halmozódnak fel, hanem a székrekedésre is hajlamosabbá válik. A bőrproblémák kóroktanában a vér és a szövetek önmérgezése, az eltömődött vastagbél gyakori szereplő. Az elégtelen folyadékfogyasztás miatt, főleg a sovány embereknél a bőr szárazzá, “aszottá” válik. Aki nem érez szomjúságot, az tudatosan törekedjen arra, hogy legkevesebb napi 2 liter folyadékot igyon. A tiszta, friss forrásvizek mellett különösen a frissen készített gyümölcs- és zöldséglevek vannak jótékony hatással az egészségre, s természetesen a bőr szépségére is.
Rajtunk áll, hogy megfelelő védelmet biztosítunk-e arcbőrünknek a külső, agresszív hatásokkal szemben Testünknek ezt a részét bajos lenne eltakarni, így az a leginkább kitett a légszennyezettség, az időjárás viszontagságai vagy a napsugárzás okozta veszélyeknek. Ha városban lakunk, az eleve megszabja az utat, amelyen haladnunk kell bőrünk megóvása érdekében. A stresszt és fáradtságot "megelőlegező", lüktető városi életforma meglátszik arcunkon, bőrünkön, ahogyan nyomot hagynak rajta a levegőből rárakódó, szennyezőanyag-részecskék is. És ha még fúj az őszi szél is, eső csapkodja arcunkat, különösen hasznos, ha arcbőrünket időben felkészítjük mindezen hatásokra. Káros következmények a bőr felszínén és mélyebb rétegeiben
A kipufogó gázok, az ipari létesítményekből a levegőbe kerülő káros anyagok (szénmonoxid, nitrogén, kén, stb.), különféle kipárolgások, a rettegett ózonlyuk, a változékony időjárás hatásai mind-mind veszélyeztetik arcunkat, mely egész éven át kitett a különféle környezeti ártalmaknak. A bőr felszínén megtapadó szennyeződések lehetnek felelősek a fakó arcszínért, a vízhiányos, kipirosodó, érzékeny bőrért, az emiatt jelentkező, szúró érzésért vagy a bőrfeszülésért. A bőr mélyebb rétegeibe hatolva ezek a káros hatások megsokszorozódnak, és megakadályozzák a sejtek megújulását.
Míg testünket ruha fedi, addig arcunkat nem tarthatjuk "búra alatt", minden szennyeződéstől, említett káros hatástól mentesen - ezért fokozott gondot kell fordítanunk az arcbőr rendszeres ápolására. Szerencsére a természet sem marad tétlen, hiszen a bőrnek megvannak a maga hatékony, önvédelmi folyamatai. Táplálkozásunk során pedig a jótékony hatású antioxidáns molekulákat kell segítségül hívnunk bőrünk karbantartása érdekében, A-, E- és C-vitaminok vagy pld. karotin, szelén, cink, polifenolok formájában. Így tehát csak összetettségének figyelembe vételével tarthatjuk egyensúlyban a bőr védelmi rendszerét, különös tekintettel az arcbőrünkre. Ehhez szolgálunk az alábbiakban néhány jó tanáccsal:
A bőr egyik legfontosabb védelmi eszköze és ápolásának szerves része, amikor bőrtípusunknak megfelelő, jó minőségű készítménnyel, rendszeresen tisztítjuk. Ezért ezt a lépést szertartásszerű aprólékossággal kell megtennünk minden este, melynek során valamennyi, a hidrolipid filmrétegen a nap folyamán felgyülemlett apró, szennyező részecskét arclemosó tejjel vagy krémmel eltávolítjuk. Jegyezzük meg, hogy amíg a tisztítóvatta-korong nem teljesen tiszta, újból és újból fel kell vinni az arctisztító emulziót az arcra. Utána következhet a bőrnyugtató arctonik alkalmazása, szintén bőrtípusunk szerint.
Víztartalmú krémmel, gyógynövény hatóanyagú zselével történhet. Védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben is: normál és száraz bőrre ajánlott pld. az avokádó, őszibarack vagy napraforgóolaj-tartalmú, zsíros bőrre pedig az olaj- és zsírmentes hidratáló krém. Minden esetben részesítsük előnyben tehát azokat a készítményeket, melyek gyógynövény-kivonatokat, továbbá gyümölcscukrokat és vitaminokat (A-, B-, B2-, C-, K-vitamint) is magukban foglalnak, a hidratáló hatást kiegészítő, a bőr állapotát javító hatás fokoázása érdekében.
Hetente egyszer tanácsos bőrradírozás is végeznünk az arcunkon, mely javítja a bőr vérkeringését, eltávolítja az elhalt hámsejteket, feszessé, rugalmassá teszi a bőrt. Célszerű zuhanyozás, fürdés után alkalmazni, amikor a víztől puhább a bőrünk. Ősszel javasolható pld. egy AHA-gyümölcssavas hámlasztó bőrradír-kúra is.
Nézd meg általános ápoló termékekinet!