Nehezen igazodtunk el a rengeteg kozmetikum agyon marketingelt vagy túlfavorizált termékei közt, így kifejezetten örültünk, mikor az INCI kötelezővé vált a termékeken. Eredendően tette a dolgát, hozta, amit elvártunk tőle: az információkat. Az INCI dolga ugyanis nevéből adódóan is: International Nomenclature of Cosmetic Ingredients = Kozmetikai összetevők nemzetközi névjegyzéke azt hivatott mutatni, hogy mit is tartalmaz a termék.
Mivel az INCI listában a termék minden összetevőjét fel kell tüntetni olyan sorrendben, amilyen százalékban megtalálható az adott termékben, (és itt már kifogásolható, hogy csak a sorrendiség a lényeges, és így is kivételt képeznek az 1%-os koncentráció alatti összetevők, mivel ezek tetszőleges sorrendben kerülhetnek a felsorolás végére). Ha számolni kezdünk, hogy mégis mi mekkora mennyiségben is van jelen, még alap iskolai matektudás mellett is rájövünk, hogy lehetetlen az INCI alapján meghatározni egy összetevő mennyiségét. Csak olyan egyenleteket gyártanánk, ahol egyetlen konkrét számot sem ismerünk. Megnyugtatásul azoknak, akik szinte szentségként veszik szemük elé az INCI-t, -bízva annak teljhatalmú tudásforrásában,- eláruljuk, hogy nemcsak a laikus, de még minden vegyértékkel megkent szakértő kémikus sem számolja ki belőle az összetevők pontos mennyiségét, minőségét vagy bármi egyebet.
Sőt…
Napjainkra nagyon ügyesen megtalálva a kiskapukat, a latin nevek mögé bújtatnak kozmetikai cégek olyan nem tisztán értelmezhető anyagegyütteseket, mint „AGE Complex”, „Biofitt formula”, amiknél nem eldönthető, hogy mit is takar és miért kapott helyet a termékben: valódi hitelt érdemlő szabadalom, vagy csak jól kitalált, esetleg még káros összetevőket is tartalmazó anyaghalmazok, amelyek így jobban eladhatók? Bőven találtunk példát az utóbbira.
Még csak annyit sem lehet leszűrni belőle, hogy a benne lévő termék mennyire rossz vagy jó.
Pár példa:
paraffinum liquidum: legtöbbször a termék elején van, fő összetevő és minden önképző bio rajongó sápadtan hűl el a hallatán, mert „fujj, kőolaj származék”, „bőrlégzést gátló”, azonban ha orvosi tisztaságú, és rövid időintervallumon belül kerül egy gyulladt seborrhoe-ás bőrre, épphogy jótékony hatású, mivel meggátolja a gennykeltő baktériumok és egyéb gyulladáskeltők további szaporodását a bőrön.
Másik hasonló példa a glicerin, amit megtanultunk kozmetikusként: „kis mennyiségben vízmegkötő, nagy mennyiségben vízelvonó”. Ez is azonban csak nagy általánosságban igaz, vagy úgy sem, hiszen ha a glicerin mellett vizes fázisok vannak, jótékonyan bekötheti azt a bőrön, de akár a legkisebb mennyiség is irritáló lehet az arra allergiásoknál, ahol bőrszárazságot, viszketést, gyulladást generál.
Ne menjünk bele abba sem, hogy a 8 fajta- szerepkörében más és más- E vitaminból, melyiket rejti épp a sima „tocopherol” megnevezés, vagy ha találunk egy a kód középtájékára pottyant tocopheryl acetate-ot, annyira ezért ne örüljünk neki, mert nagy valószínűséggel egy szintetikus E vitaminról van szó, ami inkább konzerváló anyag, mint szabadgyök megkötő varázs anti-aging forrás.
Akkor mire is jó az INCI?
Informálódásra. Nagyon jó, mikor összeszedünk egy jó kis allergiát, vagy pontosan tudjuk mik a nekünk való tápanyagok, és direkt ezeket keressük a termékben. Mutatja, hogy tudjuk, mit kerüljünk, mit keressünk… az INCI nagy segítség akkor is, mikor épp nincs, mert ha hiányzik a termék dobozáról vagy csomagolásáról, tudjuk egyből, hogy az nem uniós szabvány vagy tiszta forrás és így meggondolandó a használata.
Ha a fenn leírtakat megfogadjuk, átgondoljuk, rájövünk, hogy az INCI semmiképp sem GPS, de egy nagyon jó iránytű tud lenni a kozmetikumok káoszában.
Használjuk is ennek megfelelően!
